Hetvenedikemhez
 

A kétezer utáni hetedikben

kérlek, hetvenedikem, úgy borulj rám,

meleg csöndeddel dédelgesd az irhám,

fülelj mohón, ámulj-bámulj, hogy higgyem,

 

endecasillabód jó helyen van nálam,

és az aktuális való, ha bármi

otromba trükkel kész nyakamra hágni,

lesz majd ellenszerem, kérdezlek bátran:

 

te ismerős, hétpróbás időmeder,

talpam alatt kavicsos homok, felelj,

merre és hogyan, hogy lehessen lenni,

 

s nem akármiképpen… Nincs válasz? Jól van.

Megmondhatom már, nem is azért szóltam, csupán

hangot akartam adni. Ennyi.

 

endecasillabo: tizenegy szótagos verssor