Viszkető
 

A '99 naplójegyzetéből:

A Városmajor utcai lakásunk kamrájának polca volt ez a vastag, durván gyalult deszka, míg egy napon gyönyörű erezete miatt képhordozóvá avattam, hogy a fenyőfa vonalait, és az ág helyén képződött, kitágított lyukat felhasználva fejet idéző nyomatot formáljak rá. A fejet azóta újra meg újra átfestettem (legutóbb november elején): kapartam, vájtam, kentem, dörzsöltem, mostam, fújtam, itattam, nyomtattam ronggyal, papírral, szöggel, zsilettel, késsel, körömmel s persze ujjbeggyel dolgoztam rajta, de a fej, ma a fül táján viselt lyukkal, az Apafej, vérző és behegedt, elszáradt sebekkel, bármennyit is változott, ugyanaz maradt…

 

 

Ha életben tudom tartani (építeni, de be nem fejezni!) ezt a honlapot, ide rakom majd a másik Városmajor utcai kamrapolcra festett képemet (festett deszkám képét), mely jelenleg a Liget-kiadványokat készítő Nagy és Társa Nyomda Kft lépcsőházának falán látható, Kőbányán, az épületben szerte elhelyezett, különféle típusú társaival együtt – 2002 óta. A '99 még a budai Épitész utcában készült, s akkor MSZH Nyomda Kft volt a neve. Az idők során sok minden megváltozott,  Nagy Laci és társa, Weiner Gyuri meghalt, de a képek maradtak, és az új tulajdonosok mintha a  barátságot is örökölték volna: mára alkotó együttműködésben dolgozunk Szűcs Ernőékkel.

 

 

Még egy megjegyzést hadd kanyarítsak ide a deszkáról, amit ősképeim közt tartok számon. Jóérzéssel nézegetem ezen a virtuális falon, határtalan feketeségen; a fényerő-szabályozó gombot nyomogatva kivilágosítom meg elsötétítem, előre-hátra döntöm a térdemre tett laptop képernyőjét, s közben azon merengek: azt akartam, hogy ilyen legyen ez a deszka  – nem a deszka: a képe! –, és most azért tetszik nekem  – vagy ilyen lett, és megszerettem, tartalmaimat belevetítettem, vagy az elektronikus megvilágítás, a technika teszi ilyen finoman érzékennyé, nyersen reszketővé – viszketővé! – a felületet (teszi "felületessé" a képet? megfosztva éppen attól, amiért annyira kellett nekem, a testies érzékletességtől? igaz, így viszont a szavakkal élő irodalomhoz hajlítja, szó és kép kapcsolatát erősíti). Akárhogy is van, '99-em dokumentuma.