Igaz minden
 

…emlékszem a bombázókra,

hét füstoszlopra, bamba füstszoborra az erdő fölött

(Dadogás – 1965)

 

A mese kezdetén sötét volt, féltem,

mondták, nem szabad, és elhittem nekik:

orgyilkos, rabló nem énrám éhezik,

üvöltő Liberátorok az égen.

 

Aztán egyszer, hogy zománcos kannában

a pályamunkásoknak vizet vittem,

mögöttem, mint a bosszúálló isten,

fölbukkant egy vad gép; halálra váltan

 

elvágódtam, hánytam, hang sírt agyamban:

ugye, hogy hiába vagyok kisgyerek,

ugye, hogy igaz minden vakrémület.

 

Szállt a hét szobor, szaladt felém apám,

hangyák másztak a zománcos oldalán.

Kevés kell átélnem, tagadhatatlan.