BorÃtó 1
A SZÓ-KÉP-TÉR legközelebbi rokona a múltból a játSZÓtér – képei kollázsok, ahogy Kováts AlberttÅ‘l tanultam, önkollázsok, fÅ‘leg kartonpapÃrra olajjal készült festményeim ki- és körültépésével, szövegek rá-mellé-alá-fölé-Ãrásával, szÃnes háttérre ragasztással készültek. '97-ben, a PapÃrkÃgyó megjelenésekor csináltam egy kiállÃtást – a megnyitóra Ãrott, PetÅ‘fi Sándorra játszó bökverssel itt és most olyan vonzó azonosulnom, hogy (a zárósorokat áttördelve) idézni merem:
Â
volt egy Ãrkász félig nyúzott
mit csinált? elment a kúthoz
de nem ám
hogy igyon vagy vedréből
ha telemerte a vizet
virágra locsolja vagy pláne mint
a nagybajszú földi lukba öntse
lévén ő maga is valamilyen űrbe
kilökött vagy belevetett ürge – nem
Â
(FOLYTATÃS köv. képnél)